Sokan abszolút tisztában vannak saját félelmeikkel. És ha már tudod mitől ódzkodsz, mitől érzed magad kellemetlenül, igyekszel távol tartani magadat tőle, hogy a viszonylagos (!) lelki nyugalmadat nehogy megborítsa az, amivel szembesülnöd kellene.
Mivel a legtöbb orgánum azt sulykolja, nézz szembe a félelmeiddel, mert az szolgálja a fejlődésedet, ezért én ezt a részt most átugranám, amúgy is már többször leírtam mi ezzel kapcsolatban a véleményem.

Tehát előbb vagy utóbb, ha magadtól nem akarsz szembenézni az oroszlánnal, akkor ő majd megkeres és előcibálva az odúdból, rákényszerít a találkozásra.
Persze jó is lenne, ha csak egy adott oroszlánnal kellene szembesülnünk, de általában egy egész csapatnyi vár ránk valahol.
Viszont bárhogy csűrjük-csavarjuk, a lényeg, ha nem mered felvenni a kesztyűt és nem foglalkozol azzal, ami a szorongásidat előidézi, akkor burokba zárod magadat és nem megélni fogod az életedet, hanem nap, mint nap csak a túlélésre fogsz játszani! Az egész életed a menekülésről fog szólni, ahol futsz a problémáid elől, miközben minden utcasarkon hol az egyikbe, hol a másikba fogsz beleütközni. És ebben a végeláthatatlan hajszában soha nem leli meg a lelked a nyugalmat.
Természetesen, ha valami bánt, nyomaszt, akkor amúgy is jobban ki van hegyezve az ember figyelme - érdeklődése is (!) - mindenre, ami a szorongás forrásával kapcsolatba hozható és a vonzás törvénye érvényesül. Be fogod vonzani, amitől félsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése