Nézzétek csak! Ilyen a szociabilitás diagramjának nagyon rövid elemzése.

Az írás adója a közösséghez extrovertáltan közelít. Beilleszkedése, alkalmazkodása könnyed és természetes. Alkalmazkodását nem nehezítik kényszeres, gátlásos attitűdök, viszont csak addig hajlandó alkalmazkodni, amíg az neki is jó. Dolgozik benne szereplési vágy, meg kívánja mutatni önmagát. Igényli a szociális kapcsolatokat, közösségi ember, de közösségben is önálló, független személyiség.

Kapcsolatteremtése gyors és közvetlen. Igényli is a társas kapcsolatokat, ezért kezdeményező típus.

Gondolkodása Én-kiindulású, Egocentrikus. A világot saját maga központba állításába szemléli, a környezetet ebből a szemszögből képes figyelni, megtapasztalni. Kevésbé képes beleélni magát a másik ember helyzetébe, annak nézőpontjából látni a dolgokat. Szubjektív, önmagát tekinti minden jó, vagy rossz tulajdonság mércéjének. Döntéseit szereti egyedül meghozni. Kevésbé tűri a konfliktust, ennek ellenére nem kerüli az ilyen helyzeteket, s ha kell szembe is néz velük.

Az ÉN-hez való viszony után ez a kedvencem. Társadalmi megítélésünk ugyanis az alapján történik, hogy álljuk meg a helyünket a nagyvilágban, mit érünk el benne. Társadalmi szempontból az határoz meg minket, ahogy és amit ott teszünk. (Engem azonban jobban érdekel, hogy a "HOGY" mögött milyen okok húzódnak meg. A miértekre adott válasz ugyanis szerintem sokkal fontosabb.)