A TÖKÉLETESSÉG.

A mai társadalom azt tartja dicséretesnek, ha tökéletesek vagyunk. Ha minden helyzetben megálljuk a helyünket, ha maradéktalanul és jól végezzük a munkánkat, ha jól nézünk ki, ha nem vagyunk betegek, ha nem hibázunk, ha kívül-belül tipp-topp rendben vagyunk.

De biztos nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy olyan nincs, hogy valaki tökéletes. Be kell látnunk és el kell fogadnunk, hogy nem döntünk mindig helyesen, hogy néha hibázunk, néha a béka feneke alatt vagyunk és ez látszik is rajtunk, hogy néha vacakul érezzük magunkat és vacakul is nézünk ki. Hogy olykor feje tetején áll a lakás, és a lelki békét is csak hírből ismerjük. Vagy, hogy néha egy helyett három sütit tuszkolunk magunkba.

Ettől még nem vagyunk rosszak, pusztán emberek vagyunk. Ha ezt nem tudjuk elfogadni, akkor a tökéletességre törekvés mókuskerekébe szorulva, a maximalizmusunk frusztrálttá és testi-lelki beteggé tehet bennünket.

Hibáinkból, tévedéseinkből tanulva természetes folyamat kell, hogy legyen önmagunk jobbá tétele. Ez viszont bőven elég ahhoz, hogy napról-napra jobbak lehessünk.

A 6-OS.

A hatos szám a b betűben ölthet formát. Ha sok hatos fedezhető fel a kézírásodban, akkor számodra nagyon fontos a harmónia, a belső béke megteremtése, amiért sokat is dolgozol. Fejlett igazságérzettel rendelkezel, és a kötésmódodtól függően művészi hajlam, diplomáciai érzék is jellemezhet.

Ha az írásod egyéb jegyei is alátámasztják, akkor szellemi síkon nagy energiák mozgatására vagy hivatott.

Bármivel is foglalkozol - jó esetben - arra törekszel, hogy a lehető legtöbbet hozd ki magadból és a lehető legjobban végezd a munkádat.Természetesen én is így vagyok vele...
De lehet, hogy nem is kell tökéletesnek lenni, pont elég ha - elég - jók vagyunk!

Aztán minden egyes analízis elkészítése és átadása után ugyan azt érzem. Hogy lehetett volna jobb is, precízebb, tökéletesebb, még az átadás után is bennem van, hogy kimaradt ez is, az is belőle.

Minden új esettől, megbízástól, megbízótól kapok valami újat. Tehát, bár nem tudom milyen a tökéletes grafológus, azt viszont tudom, hogy én biztos nem vagyok az. 

Valószínűleg ez egy véget nem érő folyamat és bármennyire is szeretnék tökéletes munkát végezni, a soron következő írás úgy is hoz magával olyat, amivel még nem találkoztam, amiből megint tanulhatok.

AZ 5-ÖS.

A b és az r betűdet tudod úgy alakítani, hogy 5-ös számot formázzon.

Ha a kézírásodban több ilyet is látok, akkor te valószínű, hogy jó kommunikációs készséggel rendelkezel, nyitott személyiség vagy, akit rugalmas gondolkodás, cselekvés jellemez.

Érdeklődéssel fordulsz a többi ember felé és érzékenyen reagálsz mások problémájára.

Persze jogosan merülhet fel az a kérdés a betűk számmá formálása kapcsán, hogy ha nem jelenik meg a te kézírásodban az adott szám, akkor nem is rendelkezel az általa hordozott tulajdonsággal?

De igen, rendelkezhetsz vele, ha alapvetően azt mutatja az írásod, a betűk számmá alakulása pusztán csak megerősítést jelenthet.

BELSŐ TÉRKÉP.

A belső térkép, a minket körölvevő világról kialakított képünk.

Mondjuk veled és velem ugyanazon a helyen, pontosan ugyanaz történik, mégis eltérő tapasztalatokkal, véleménnyel lépünk ki az adott helyzetből.

Utólag visszagondolva rá hasonlóságot, vagy bizonyos pontokon egyezőséget is mutathat a véleményünk, de mégis alapvetően más emlékeket, tudatos és tudattalan leképezéseket fogunk róla elraktározni. Ha ebből indulunk ki, akkor bármiről is alkotunk véleményt, az alapvetően szubjektív lesz és attól függ, milyen tapasztalatokkal gazdagított bennünket.

A GRAFFITI.

Naná, hogy a falfirkáló személyisége a graffitiben is benne van. Már eleve azzal, hogy olyan helyre és olyat rajzol valaki, ahová és amit nem lehetne, sokat elárul magáról. Például, hogy semmibe veszi más tulajdonát, öntörvényűen, kedve szerint firkálgat ahová és amit csak akar, figyelmen kívül hagyva a törvény szabta határokat.

Természetesen messzemenő következtetéseket nem lehet levonni egy-két betűből, de azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy a rajzoló tisztában van a rombolás, a vandalizmus tényével, de számára pont ez a "poén".

A graffitiző, festékszóróval a kezében az adott falfelülethez igazodva - általában - a lehető legnagyobb térfoglaló rajzot fogja kivitelezni, aminek a hátterében kisebbségi komplexus, figyelem hiány, megvalósulatlan vágyak, gátolt önkifejezés, stb. lehetnek.

Ezen kívül a betűk szöges vagy kerekded képzése, dőlése, a szón belüli méretváltozása, a színhasználat is információt hordoz az "alkotóról" és akár művészi kivitelezésű is lehet.

Ha valakivel tudatni szeretnénk valamit, már fel sem kell hívnunk telefonon, csak bepötyögjük és sms vagy massenger üzenet formájában el is küldhetjük számára. Ez ma a legegyszerűbb "levél írási forma".

Ha több időt akarunk szánni rá, mert több a mondanivalónk, akkor emailt küldünk. De bármennyire is ott van a mini fotónk az elküldött üzenet mellett, vagy az email feladójaként a nevünk, mindegyik nélkülözi azt a személyességet, amit régen a kézzel írott levél hordozott magában.

A postaládánkban talált, kézzel megcímzett levélen nem is kellett megnéznünk a feladót,

mert az ismerős vonalakból már tudtuk is, hogy kitől kaptunk híreket. Ezeket a leveleket gyűjtögettük, időről-időre elővettük, újraolvastuk, a levélíró személyisége pedig mindannyiszor visszaköszönt a szavak betűiben.

Mára ez szinte teljesen - ha nem teljesen - eltűnt. Az információ gyors és egyszerű átadása mindenek fölött álló kényelmi szempont lett, pedig milyen jó is volt az általunk feladott levélre a válasz várni és hetekkel később megkapni.

Nem rég híres, ismert emberek aláírásával, dedikálásával foglalkozó könyvet olvastam, így jött az ötlet, hogy egy sokunk által ismert és szeretett költő, irodalomtörténész, műfordító kézírásával foglalkozzak.

 























Ismeretségünk során, közvetlen, barátságos, nyílt szívű, türelmes embernek ismertem meg. Kaptam tőle néhány kéziratot, amibe bár nem ástam bele magamat, személyiség feltárást nem végeztem - sőt azt az ígéretet tettem, hogy annak az eredményét ki sem tenném az oldalamra - viszont ettől függetlenül is figyelemreméltó.

A cím aláhúzása, a szöveg lezárásaként megjelenő és a lágy vonalakkal körbevett csillag is személyiségének egyediségét mutatja, különleges betűformálása, kiemelt, díszes nagy kezdőbetűi, a nagy felső hurkok, a precíz kivitelezés nem mindennapi embert takarnak.

Túl sokat foglalkozunk mással és valljuk be őszintén, ha már foglalkozunk vele, akkor a negatív tulajdonságait kiollózva a személyiségéből, kritikával fogjuk illetni.  Ilyenek vagyunk és kész....

De persze nem mindenki.... Aki már eljutott odáig, hogy felismerje, mi húzódik meg a viselkedése hátterében, az már tudja, hogy ezzel sem magának, sem másnak nem fog használni. Sőt!

Mindent meg lehet magyarázni. Lehet mutogatni a másikra és vélt vagy valós bizonyítékokat felsorolni a másik hibáinak alátámasztására, de bárhogy is erősködünk és hozunk fel ezer érvet a másik ellen, ez az egész nem más, mit terelés!

Terelés saját magadról, a saját magaddal szembenézés, felelősségvállalás hiánya. Amíg mással foglalkozol, nem kell magaddal, aminek "pusztán" annyi a hozadéka, hogy a másik életét a véleményeddel lehúzod, a sajátodat viszont, mivel nem foglalkozol vele, nem építed.

Ha ez nem így lenne, mindenki sokkal boldogabb, kerekebb, teljesebb életet élhetne.

Próbáld ki! Szentelj időt a saját életedre, figyelj oda magadra, tegyél rendet önmagadban, amit minderre fordítasz sokszorosan megtérül!

Régen, ha valaki megkérdezte mit tudok megállapítani, kiolvasni a kézírásból, azt szoktam válaszolni, hogy mindent, sőt azt is, melyik irányba kevered a kávét
Következő kérdés: Mi van, ha valaki mindkét irányba kevergeti? Ez a grafológus összezavarása!

Az írásod sodrásának - mozgásirányának - megfelelően fogod keverni a kávédat. Ami természetesen fordítva is igaz. Ha látom melyik irányba kevered a kávét, tudni fogom melyik mozgásirány jellemző rád.

HA VAN EGY HARMADIK...

Ha párkapcsolati elemzést végzek, akkor természetesen mindkét fél írását meg kell vizsgálnom ahhoz, hogy láthassam, ki hogy érzi magát a párkapcsolatban, társként, nőként, férfiként. Mit gondol a párjáról, hogy tekint rá, milyen szerepet szán neki a kapcsolatban. Közel vagy távol érzi magához, megértik-e egymást lelkileg, harmonikusnak érzik-e kapcsolatukat.

Általában nem egyszerű kivitelezni egy komplex párkapcsolatai elemzést, mert rendszerint az egyik fél tettre kész és megoldaná a felmerülő problémákat, a másik inkább szőnyeg alá seperné. Ebben az esetben szinte nulla az esélye, hogy lássam mindkettőjük kézírását.

Ha azonban mindkét félben van hajlandóság, akkor jó eséllyel meg is lehet találni a megoldást.

Párkapcsolatai problémák esetén szépíthetjük az adott helyzetet, tologathatjuk a problémát jobbra-balra, de sokszor "megoldásként" megjelenik egy harmadik személy a kapcsolatban.
Minél huzamosabb ideje tart fenn valaki másik kapcsolatot, annál jobban beépül a mindennapjaiba, tehát elkerülhetetlen, hogy nyomot fog hagyni a kézírásába is, hisz a kapcsolat már beépült, része az életének! Az viszont változó, kinek hogy nyilvánul meg a kézírásában. Van, akit ez az állapot felszabadulttá, van, akit feszültté tesz, van akit a titkolózás hazudozásba kerget.

Az analízis során a megváltozott lelkiállapoton kívül árulkodó lehet, ha az egyik fél kézírásában azt látom, hogy nincs jelen az életében az intimitás, a szexualitás, vágyna a figyelemre. Míg a másik írásából kikiabálnak a megélt, beteljesült nemi vágyak.

A 4-ES.

A h, k és n betűk és a kettős ékezetek vehetik fel a 4-es szám formáját.

Ha a kézírásodban több ilyen szám is felfedezhető, akkor te a munkáidat, tevékenységeidet illetően valószínűleg jól tudsz összpontosítani. Pontos, kitartó, céltudatos és megbízható vagy.

Természetesen nem mindegy, hogy egy könnyedebb, lazább, vagy merevebb írásképben látjuk őket, mert utóbbi esetben inkább negatív tartalommal bír.

Nem adtam címet ennek a bejegyzésnek, mert lehetett volna hit, remény, elismerés, vágy.... Mivel nem tudtam dönteni, cím nélkül maradt.

Egy pár napja átadott jellemrajz gondolkodtatott el, hogy milyen sokan járnak, járunk ebben a cipőben....

Meg szeretnénk felelni. Elsősorban mindig valaki másnak, akinek a figyelmére, elismerésére, szeretetére vágyunk, vagy nem is konkrét személynek, pusztán csak a környezetnek, a társadalomnak.

Aztán valahogy úgy alakul, hogy bár sokszor erőn felül teljesítünk, hogy megkapjuk az áhított és megérdemelt elismerést, de hiába a sok "munka", észre sem veszik, amit leteszünk az asztalra, vagy észre veszik, de nem fogják értékelni, mert bármennyire is bebizonyítottuk, hogy érdemesek vagyunk a vállveregetésre, csak azért se kapjuk meg!
A gátlásokkal, félelmekkel, szorongással, évekig vagy egy életen át tartó harc, azonban meg tudja hozni a gyümölcsét. Jó esetben nem rokkanunk bele, de nagyon-nagyon sok időnek kell eltelnie, mire egy hatalmas belső munka eredményeként tovább tudunk lapozni, amihez hatalmas belső hitre, önbecsülésünk, önbizalmunk megerősítésére lesz szükség. Így a végére már nem ácsingózunk kikönyörgött "szeretetre", csak saját magunknak akarunk megfelelni, ami igazából arról fog szólni, hogy: Tudom, hogy jó úton járok és én is jó vagyok!
Azt gondolom nagyon fontos, hogy "mindenkivel" jó kapcsolatot ápoljunk és igen kapcsolataink, környezetünk tükröt is tartanak elénk, melyben illik észre venni a hibáinkat, de ne feledjük, hogy ez a tükör néha milyen torz is tud lenni!

Sok esetben, ha nincs külső, pozitív megerősítése a tevékenységünknek és saját személyünknek, akkor azt fogjuk gondolni magunkról, hogy mi semmit nem tudunk jól csinálni, és mi magunk sem vagyunk jók.

Ne aggódj, mire ide eljutsz, már nem fog érdekelni ki és hogy vélekedik rólad.

Ha konkrét személyről mesélek, akkor fontos, hogy mások számára ne legyen beazonosítható. A személyiségi jogok tiszteletben tartása minden elé helyezendő, tehát nem csak arról nem szoktam beszélni, hogy kinek az írását elemeztem, hanem arról sem, hogy abból mit állapítottam meg.

Az már teljesen más lapra tartozik, ha az adott személy meséli el az ismerőseinek, barátainak, hogy nálam járt, vagy akár itt az oldalamon tesz ki olyan hozzászólást, amiből kiderül, hogy volt közöttünk munkakapcsolat.

Ennek figyelembe vételével mesélek el egy - szerintem - érdekes kis sztorit.

Ha valaki megkeres íráselemzés céljából, soha nem tudhatom mi a megkeresés igazi oka, célja. Arra hagyatkozom amit ő mond, aztán a végére majd úgy is kiderül...

Nagyon régen történt. Felhívott valaki, hogy segítségre lenne szüksége. Szerződés szegésért fel akarják jelenteni, viszont az adott szerződést nem is ő írta alá, hanem valaki aláhamisította az ő aláírását. Tehát a szerződést nem vele kötötték, így a vád sem őt illeti. Ennek a bizonyítását kérte tőlem.

Oké, de én grafológus vagyok, nem írásszakértő, tehát ez nem az én szakterületem.

Azért csak nézzem meg, hiszen innét-onnét ismerjük egymást.

Jó, kicsit ránézek, de hivatalos véleményt nem tudok adni, mert ugye nem vagyok írásszakértő. Kértem hozza el az adott szerződést és saját kézírás - és aláírás mintát.

Miután mindent megkaptam, nagyon hamar világossá, kerekké vált a történet. A szerződést az "ismerősöm" írta alá, de ő már az aláírás pillanatában tudta, hogy csak a másik fél által nyújtott szolgáltatást szeretné igénybe venni, de nem kívánja az abban foglaltak rá eső részét teljesíteni, tehát úgy igyekezett aláírni, hogy ne legyen azonos a saját aláírásával, csak hasonlítson rá, mintha más írta volna alá.

Tiszta sor. Ha én "bebizonyítom", hogy nem ő írta alá, akkor nem róható fel számára a szerződés szegés.
Konkrétan hülyének nézett.

Szembe állítottam a hazugságával és írásszakértőhöz irányítottam, bár jeleztem neki, hogy abból, amit én gondolok, jobban tenné, ha inkább ahhoz sem fordulna.

PEDIG ÉN ÚGY MEGVÁLTOZTAM!

Régebben már írtam arról, hogy a gyerekek írása milyen változáson megy át a kisiskolás kortól, a kamaszkoron át, a felnőtt korig.

Arról is, hogy kb. 30 éves korunkra alakul ki a személyiségünk és utána már csak finom változások történnek, hatalmas átalakulás már nem jellemző - néhány kivételtől eltekintve.

Pedig sokan pont, hogy ilyenkor vágnak bele a NAGY VÁLTOZÁS -ba. Szerelmi csalódás, válás, új munkahely, új kapcsolatok..... ( Saját út keresés, Én keresés.)

És igen, 30 éves korunk után is rengeteg olyan élményben lesz részünk, melyek hatással lesznek ránk és személyiségformáló erővel bírnak, bírhatnak.

Mégis! Bármi is történjen velünk, az alap vonásaink nem fognak eltűnni, a minket jellemző tulajdonságok halványodhatnak, erősödhetnek, jöhetnek hozzá újak, de teljes személyiségváltozáson nem fogunk átmenni.

Ha egy régebbi és egy friss kézírást összehasonlítunk, akkor láthatóvá válik miben változtál, hogyan formálódott a személyiséged, de te mindvégig te maradsz.

Azt már sokszor, több formában is "elmeséltem", hogy ha valaki grafológushoz fordul, azt általában milyen indíttatásból teszi.

Számtalan oka lehet, de néhányan "csak" egy valamire szeretnék megtalálni a választ. Ez annyit takar, hogy nem feltétlenül akarnak komplex elemzést, hanem valamit ragadjunk ki és csak arra fókuszáljam a vizsgálatot.

Sajnos én úgy gondolom, hogy nem vezet jóra, ha így állunk egy kézíráshoz. Mert ez olyan, mintha pusztán kiragadnék egy személyiségvonásodat és pont. Nem keresném, miért vagy, miért lettél olyan. Nem keresném az ok-okozati összefüggéseket, hogy ezáltal milyen egyéb tulajdonságokat fogsz "bevonzani", miként hat rajtad keresztül például a társas kapcsolataidra, a munkádra, szóval az egész életedre.

Tehát és nem emelek ki semmit sehonnét, mert füle-farka mentes lesz a történet, ami így még szerintem káros is lehet. Nem mindegy, hogy csak benézek egy résnyire kinyitott ajtón és abból következtetek, hogy mi lehet odabent, vagy kitárom teljesen és nem csak következtetek, hanem tisztán látok mindent.

Nem régen olyan kérésbe botlottam, hogy csak a szexualitással foglalkozzam, mert az érdekli. Most ennek a ragozásába nem szeretnék nagyon belemenni, de azt csak úgy kirángatni a kézírás alsó zónájából nem lehet. A szexuális beállítottságunk, szokásaink, beteljesült vagy be nem teljesült vágyaink az egész életünkre hatással vannak. Ami fordítva is igaz, tehát a mindennapi történések is hatással vannak erre a területre.

A történet nem folytatódott, mert így nem tartott igényt az elemzésre. (Azért megjegyezte, hogy majd máshoz fog fordulni. Nincs ezzel semmi baj. Lehet, hogy később én is megváltoztatom a véleményemet, de most azt mondom, ilyet nem vállalok.)

A 3-AS.

Jelentése szerint, akinek az írásában felfedezhető, olyan sokoldalú személyt takarhat, aki közvetlen, barátságos és jó kommunikációs készséggel rendelkezik.

Egyértelmű megjelenése nincs a kézírásban, csak, ha 90 vagy 180 fokban elforgatjuk az írást, akkor bukkanhatunk rá. Viszont, ahogy a minta is mutatja, alapvetően is sokan így alakítják a betűiket, tehát ebben az esetben különösen fontosnak gondolom, hogy az írás egyéb jegyei is igazolják a szimbolikusan hordozott jelentést.

A 2-ES.

Ha a kézírásodban több betűdet is számmá alakítod, akkor foglalkozni fogok annak vizsgálatával.

A 2-es szám megjelenése a z betűben fordulhat elő, ami a lelki nyugalomra való törekvés betűje.

Ha a z betűd 2-est formáz, az kiegyensúlyozottságot, érzelmi stabilitást mutathat, tehát megerősíti, megerősítheti azt, amit már eleve szimbolizál a z betű.

(Egy szám megjelenése jelezhet csak vágyat, takarhat a vágy mögött tettet vagy már egy megvalósult állapotot. A három lehetőség között hatalmas különbség van.)