A SZABADSÁG.

Mindenki szeret, szeretne szabad lenni, de hogy kinek mit jelent ez a szó, az sok mindentől függ. Ki hogy érzi magát éppen a bőrében, kitől-mitől, miből, milyen szorongató helyzetből szabadulna éppen, ha tehetné.

A szabadság nem azt jelenti, hogy törvényt, írt és íratlan szabályokat figyelmen kívül hagyva megtehetünk bármit. A szabadság az, amikor sem belső, sem külső, akadálya nincs a boldogságodnak. Jóban vagy önmagaddal, mások véleményétől elvonatkoztatva tudsz élni, a munkádat örömmel végzed, nem kínoz betegség. Szabadon, kedved szerint dönthetsz a téged illető kérdésekben, szabadon járhatsz, kelhetsz, nem korlátoz semmilyen külső tényező.

A szabadság érzése azonban nem azonos a tökéletes, problémamentes élettel, inkább egyéni nézőpont kérdése.

Ha te egy idegőrlő, feszültséggel teli párkapcsolatban élsz, amely úgy érzed gúzsba köt és nem ereszt, az az egész életedet megpecsételheti. Ha sikerül ebből kilépned, máris szabadnak fogod magad érezni és ezzel együtt mindent szebbnek és jobbnak fogsz látni. Olyanra is van példa, hogy valaki egy súlyos betegség miatt csak segítséggel, és csak ritkán jut el oda, ahová addig bármikor elmehetett, de nem hagyta, hogy a korlátozott szabadság kedvét vegye. Megőrizte - vagy inkább mondjuk azt, hogy visszaszerezte - a lélek szabadságát és fittyet hányva a kerekesszékére, átértékelve az élet értelmét, így is boldognak, szabadnak érzi magát.

Probléma, nehézség nélküli élet nincs. A belső béke megtalálása az igazi szabadság!