KI MIT KERES, AZT TALÁL!

(Persze ez nem mindig igaz, hiszen van úgy, hogy nadrágért rohangálom keresztbe-kasul a várost, mégsem találok. Viszont helyette veszek egy cipőt. De mégis találtam valamit.)

Azért alapvetően igaz, hogy amire fókuszálsz, amit szeretnél előhívni, teremteni, azt is fogod.

Ha egy másik emberben a rosszat keresed, lehozhatja neked a csillagokat is akár, te mégis elégedetlen leszel vele, és nem fogod értékelni, amit tesz érted, ahogy viselkedik veled, mert nem azt akarod meglátni. Ha mégis lelnél benne valami jót, akkor sem fogsz neki jelentőséget tulajdonítani, mert egy kevésbé jó külső vagy belső tulajdonsága – amit persze te találtál meg – el fogja homályosítani azt. Tehát tehet ő bármit, ha te eleve negatívan állsz hozzá.

De ez így van minden egyébbel is az életben. Ha azon töröd a fejed, hogy a nehézségeidet, hogy oldhatnál meg, hogy érhetnéd el a célod, és nem azon, hogy NEM, akkor biztos előrébb fogsz jutni és minden egyes lépésed elégedettséggel fog eltölteni. Ha a rosszat, a negatívat, akkor persze, hogy sem előrejutás, sem elégettség nem jut neked, hiszen nem is azt akarod.

Míg egyikünk tud örülni az esőnek, élvezi a nyári napsütést, addig a másik a sarat, a tikkasztó hőséget látja benne.

Az, hogy másnak sikerül, hogy másnak „könnyebb”, hogy eléri a célját, hogy boldog, az a legtöbb esetben nem szerencse, hanem hozzáállás - és nem utolsó sorban akarat, elszántság, kitartás - kérdése.

Ha hiszel abban, hogy elérheted, megvalósíthatod, jobb is lehet, akkor úgy is lesz. Ha abban, hogy elérhetetlen, megvalósíthatatlan és rosszabb is lehet, akkor pedig úgy. Az egyikbe fektetett energia megtérül, a másikba ölt pazarlás.