2020. március 5., csütörtök

SZEMÉLYES TÉR.

Nem vagyunk egyformák, így abban is különbözünk, hogy szociális térben mennyire engedünk magunkhoz közel valakit, illetve mi magunk hogy közeledünk másokhoz. Mindenkinél eltérő nagyságú az a terület, amiben szeret egyedül lenni és ahová csak a legszeretettebb embereket engedi be.
Magadon is megfigyelheted, hogy reagálsz mások közeledésére, mennyire érzed magadat felszabadultnak, feszültnek, egy-egy közeledés hatására. Természetesen a testi-lelki reakciód attól is függ, hogy egy számodra kedves, vagy kevésbé kedves személy igyekszik befurakodni ebbe a térbe és, hogy mennyire borítja fel a három lépés távolság elvét, "mit enged meg magának".
Van, aki megtartja a "tisztes"távolságot", van, aki berobban a másik személyes terébe kommunikáció során. Ha szívesen veszed, nem fog gondot okozni a fizikai közelsége, de ha nem, akkor tolakodásnak, túlzott bizalmaskodásnak fogod venni a feléd tett lépéseit.
Ez fordítva is igaz lesz. Ha te szeretnél beszélgetni valakivel és élvezni a társaságát, de megsértve a személyes távolságtartási igényét, túl sokat engedsz meg magadnak, akkor elutasítás, hátrálás lehet a közeledésedre a válasz. Ha nincs ellenére, akkor partnerként fog viselkedni a kialakult szituációban.
Mindenkinek feltérképezhető, jól behatárolható a személyes térigénye, mégis, ez a minket körülölelő láthatatlan tér plasztikus, így jól tud igazodni, formálódni a másik ember személyes teréhez.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Hozzá tartozik a napi rutinunkhoz, hogy időről-időre belenézünk a tükörbe. Már a napot azzal indítjuk, hogy az éjszaka arcunkba vésett nyoma...