ROTTER KONTROLL ATTITŰD.

Grafológiai vizsgálat során nézem, hogy milyen a viszonyod a saját életed alakulásához!

Julian Rotter amerikai pszichológus személyiségelmélete szerint viselkedésünket, gondolkodásunkat jelentősen meghatározza, hogy önmagunk ellenőrzését hová helyezzünk. Saját sorsunk alakulását saját döntéseinknek vagy a külső körülményeknek tudjuk be.

Van-a hatalmunk a saját életünk felett, vagy hagyjuk, hogy a körülmények, a véletlenek, a "sors" alakítsa életünket?

Ez alapján teszünk különbséget külső és belső kontroll hely-es személyek között.

Mint minden más, a kontroll hely kialakulása is gyermekkorban, a neveltetés és a szocializációs tapasztalásaink hatására fog rögzülni bennünk.

A legoptimálisabb az lenne, ha sikereinket, kudarcainkat nem külső körülmények határoznák meg, ha képesek lennénk uralni, irányítani azt, ami velünk történik, ha a saját magunk feletti kontrolltevékenységet nem adnánk ki a kezünkből és minden helyzetben kiállnánk magunkért!

Hogy a te életed kulcsa kinek a kezében van, hogy te vagy valaki más gyakorol hatalmat felette, azt az írásképed koordináltsága, rendezettsége, egyedisége, dőlése, a margó méreteid, az írás átmenetek, az improvizálások mértéke, az írás kötöttsége fogja megmutatni.

Hogy ez mennyire igaz!

"Amikor két ember találkozik, valójában hat személy van jelen. Kettő, ahogyan látják önmagukat; kettő, ahogyan látják egymást; és kettő, amilyenek valójában."

William James

INTROVERZIÓ.

Mindannyian extrovertáltnak születünk. Természetes érdeklődéssel, nyitottsággal fordulunk minden és mindenki irányába. Nagy felfedezőként indulunk neki az életnek. Ez a hozzáállás serdülőkor környékére rögzül vagy változik meg bennünk. Erre az időszakra dől el maradunk-e nyitottak vagy fordulunk át zárkózottá.

Ha introvertált vagy, akkor inkább a belső történéseidre fókuszálva élsz, nem szívesen veszel részt hatalmas tömegeket vonzó eseményeken, inkább néhány fős társaságban érzed jól magadat. Nincs nagy ismeretségi köröd, kevés embert nevezel a barátodnak, ők viszont fontos szerepet töltenek be az életedben.

Szeretsz egyedül dolgozni, és ezzel együtt nem erősséged az alkalmazkodás, mert jobban érzed magad, ha azt teheted, amit te jónak látsz és nem kell figyelembe venned a másikat.

Valószínűleg fegyelmezett ember vagy, aki nem arról híres, hogy spontán beleugrik abba, ami előtte van. Alaposan megtervezi, megszervezi a cselekedeteit, az életét, viszont, ha valami nem úgy alakul, ahogy elgondolta, akkor leblokkol és pánikba esik.

Ha introvertáltként szép nyugisan elvagy a kis világodban, akkor nincs semmi baj. A "problémák" akkor kezdődnek, ha meg szeretnéd mutatni mi rejlik benned, ha ki szeretnél állni és el szeretnéd mondani mire gondolsz, mi a véleményed. Egy ilyen helyzet feszültté, ingerlékennyé, szorongóvá tehet, mert csinálnád is, de félsz, hogy felsülsz, hogy rosszul fogsz kijönni belőle. Nem bízol magadban, kétségek fognak gyötörni.

Ha nem mersz lépni és ha igen, akkor is rosszul fogod magad érezni. Vagy az önmegvalósítás iránti igény, vagy a félelem a kudarctól lesz, ami nem fogja engedni, hogy felhőtlenül boldog legyél.

Introvertáltként sokkal hosszabb utat kell bejárnod, amíg eléred a céljaidat, viszont sokkal többet tanulsz magadról és másokról, sokkal gazdagabb leszel lelkileg, mint egy extrovertált.

EXTROVERZIÓ.

Ha extrovertált vagy, akkor érdeklődéssel tekintesz a külvilág felé. Szeretsz másokkal jönni-menni, aktív résztvevője vagy a társas eseményeknek. Szereted megosztani másokkal a gondolataidat. Mások előtt nyitva áll az ajtód, szereted a társaságot, vendégszerető házigazda vagy.

Nyitott vagy az újdonságokra, szeretsz kipróbálni olyat, amit eddig nem, nem agyalsz túl semmit, döntéseidet gyorsan hozod meg, spontán viselkedés jellemez.

Sok embert ismersz, sok "barátod" van, bár ezek javarészt felszínes, laza kapcsolatok.

Jól tudsz alkalmazkodni, könnyen kötsz barátságot, szívesen dolgozol több emberrel együtt, jó csapatjátékos vagy.

Elfogadod magadat és másokat is olyannak, amilyenek. Értékeled a jót magadban és nem gyötör önbizalom hiány.

Általában ez lehet rád a jellemző!

Viszont lehet, hogy észre sem veszed, de néha túl sok is lehetsz, ha nem látod meg a határaidat és mások határait. Előfordulhat, hogy felületesen dolgozol és ha valamit megunsz, ott hagysz csapot-papot. Éppen ezért lehet, hogy megbízhatatlan, felületes és kiszámíthatatlan vagy.

Természetesen nem kell, hogy az extrovertáltság velejárói legyenek ezek a negatív jellemzők, de ha túlzásba esel, ha elveszíted vagy nem is érdekel mi fán terem a kontroll, akkor könnyen előfordulhat, hogy ilyen leszel.

JUNG SZEMÉLYISÉGELMÉLETE.

Attól függően, hogy mennyire vagy nyitott a külvilág ingereire, mennyire szeretsz ismerkedni, mennyire van igényed megosztani a gondolataidat, érzéseidet, véleményedet másokkal, Carl Gustav Jung szerint lehetsz introvertált - befelé forduló - vagy extrovertált - külvilág felé forduló.

Általában mindenki rendelkezik mindkét személyiségdimenzióval, egyikünk sem tisztán ez vagy az. Aki szívesen barátkozik és közel enged magához másokat, az is bezárkózhat bizonyos helyzetekben. És fordítva is igaz, aki inkább a saját kis világában érzi jól magát, az is igényli olykor a társaságot, és aktív résztvevője a nyüzsgésnek. Alapvetően mégis meghatározható, hogy nyitottabb, vagy zárkózottabb ember vagy-e.

Azonban a két személyiségtípuson belül is még megkülönböztetünk érzékelő, gondolkodó, érző és intuitív típust, attól függően, hogy téged mi jellemez. Az érzékszerveidre hagyatkozol, ha a külvilág ingereinek befogadásáról van szó, vagy az eszedre, esetleg a szívedre hallgatva cselekszel és gondolkodsz, vagy a megérzéseidre támaszkodva élsz.

Persze, nehogy egyszerű legyen ez az egész, ezért ezek a típusok még kombinálódhatnak, keveredhetnek!

Az írásod vizsgálata során elsősorban azt kell felismernem, hogy a két fő típus közül melyikbe tartozol, majd a vizsgálat végére derül ki, hogy az írásjellemzőid alapján melyik altípus jellemez téged.

MÉG EGY KICSIT FREUD!

Freud: Semmi nem az, aminek látszik!

Tudatosan viselkedünk, kontrolláljuk érzéseinket, döntéseink átgondoltak, és a miért így érzel, gondolkodsz, és miért ezt a döntést hoztad kérésekre is meg tudjuk adni a választ.

Holott, ha szabad utat hagynánk a tudattalanunknak, nagy valószínűség szerint másként cselekednénk, éreznénk és döntenénk, mint tudatosan. Freud szerint még magunkban sem bízhatunk! Gondolt el mennyi mindent rejt az a részed, ahová betuszkoltál mindent, amire most gondolni sem akarsz vagy mersz vagy aminek a létezéséről sem tudsz.

Nagyon úgy néz ki, hogy nem úgy élünk, ahogy azt legbelsőbb ÉN-ünk diktálná. Személyiségünknek nagy része még saját magunk előtt is feltáratlan terület.

Nem véletlen, hogy egyre nagyobb igény van ennek felderítésére, megismerésére, az önmagunkhoz való közelkerülésre.

PSZICHOSZEXUÁLIS FEJLŐDÉS NYOMAI A KÉZÍRÁSBAN.

Freud szerint gyermekkorban öt fejlődési, az orális, az anális, a fallikus, a látencia, és genitális szakaszon megyünk át.

Az anális szakaszban a kisgyermek mindent a szájába vesz, azon keresztül ismerkedik azzal, ami őt körülveszi. A szopás, a harapás, az ízlelés által érzékel, tájékozódik, ez nyújt számára örömöt.

Az orális szakaszban a széklet ürítés kapja a főszerepet, az a fölötti kontrollt sajátítja el.

A fallikus szakaszban megjelennek a szexuális gondolatok és azok kielégítésére a vágy.

A látencia időszakában a kiskamasz elnyomja a szexuális késztetéseit, a környezet által fontosnak ítélt dolgokra koncentrál.

A genitális szakaszban konkrét nemi vágyakkal rendelkeznek a serdülők, gondolataikat, tetteiket, ezek határozzák meg. 

Ha gördülékenyen haladtál át ezeken a fejlődési szakaszokon, ha a szüleid megértőek, támogatóak voltak, ha meg tudtad élni az adott fejlődési szakaszt, akkor szerencséd van. Sok esetben viszont kevesebb siker éri a kisgyermeket a fejlődés során, mint kudarc, ami a későbbiekben vissza fog köszönni! Ha valahol szidás, büntetés járt azért, amit éreztél, gondoltál vagy csináltál, akkor a rossz élmények miatt fixáció alakult ki nálad, mert nem tapasztalhattad meg, amit meg kellett volna - sőt -, így a következő szakaszodnak sem volt mire épülnie.

Hogy köszön ez vissza a későbbiekben?

Kényszerbetegségek, agresszió, perverzió, antiszociális viselkedés, szadizmus, szexuális vagy szakmai impotencia, Elektra vagy Ödipusz-komplexus, túlzott evés, ivás, élvezet hajszolás, szenvedélybetegség formájában és még sokáig lehetne sorolni a különböző személyiségzavarokat.

(Látod mennyire meghatározza a gyermekkor a majdani életedet!)

Az írásod nagysága, merevsége, szabályossága, kötöttsége, betűid közötti távolság, a betűid dőlése, az ovál képzésed, a margó méreted, az alsó zóna hurkolása többek között ami megmutatja történt-e nálad fixáció és, ha igen, mely szakaszban.

VÉLETLEN VOLT...

Ugye veletek is előfordult már, hogy valakivel beszélgettetek és egyszer csak olyasmi csúszott ki a szátokon, amit nagyon nem akartatok kimondani.

- Bocsánat, véletlen volt! - mondjuk ilyenkor, miközben piszok rosszul érezzük magunkat.

Freud szerint nincsenek véletlenek, amit "véletlenül" ejtesz ki a szádon, az nem véletlen, minden így kiejtett szavadnak oka van. Ezt hívjuk Freudi elszólásnak.

Az önkéntelenül, - kontrollálatlanul - kimondott szavaink tükrözik az igazi véleményünket, gondoltainkat, belső vágyainkat, amiket lehet, hogy még magunk előtt sem merünk felvállalni, nem hogy egy másik ember előtt.

Írás közben is "elszólhatod" magadat!

Ha kérésre írsz nekem valamit, akkor tuti, hogy figyelni fogsz és ha elrontasz valamit, az esetek 90%-ában új papírt fogsz, mert ugye jó benyomást akarsz kelteni, amibe nem fér bele 1-2 javítás sem.Ritkán találkozom Freudi elszólással kézírásban, mert ahhoz nagyon sok spontán írásodat kellene látnom, bár a hívószó bizonyos esetekben megfelelhet ilyen elszólásnak.

A hívószó a szövegből valami miatt kilógó, kiemelkedő, attól valamiben eltérő szó. Ha ránézek az írásra, szinte azonnal látszik, hogy nem passzol bele a képbe. Azon kívül, hogy kisebbre vagy nagyobbra formálhatod, mint a többi betűdet, szavadat, a hívószó előtti megtorpanás jeleként nagyobb helyet hagyhatsz két szó között, mint általában. "Végre magam mögött hagyom"- így utána is nagyobb lehet a szóköz. Felgyorsulhat vagy lelassulhat az adott szó leírásának sebessége, összenyomhatod, széthúzhatod a betűket.

Hívószónak számítanak azok a szavak is, amelyek jelentésüket tekintve olyan tartalmat hordoznak, ami rossz érzést kelt benned. Ezek leírása nehézséget okoz, ezért kerülni fogod őket. A tabuszóban a tudatos tagadásod tudattalan tartalma fog formát ölteni.

FREUD A GRAFOLÓGIÁBAN.

Sigmund Freud pszichoanalitikus személyiségelméletét a grafológiába is átültette. Az általa megalkotott elmélet szerint három ÉN-ünk van, a Felettes, az Én és az Ösztönén, és attól függően, hogy melyik milyen szinten működik benned és mennyire határozza meg a viselkedésedet, úgy fog a kézírásod adott zónájában megjelenni, kiteljesedni, vagy fogja jelezni, hogy azon a területen problémáid vannak!



Minél kidolgozottabb, nagyobb egy adott zóna, annál inkább az határozza meg az életedet, a gondolataidat, cselekedeteidet. 

Freud szerint minden tettünk mozgatórugója - még ha burkoltan is, de - szexuális indíttatású és a szexuális vágy egyfajta kielégítését szolgálja!! A libidó - az életösztön által létrehozott pszichés energia - határozza meg mikor mit teszünk.

Ha átadod magadat neki, ha uralkodni akarsz rajta, ha elnyomod magadban vagy, ha egyensúlyra törekszel, az teljes egészében meg fog látszódni a kézírásodon.

(Freud személyiségelmélete az egyik, amelyet minden elemzés során alkalmazni szoktam, hiszen az analízis fontos része a zónák feltárása.)

MIRE VÁGYIK EGY FÉRFI?

Ha az fontos, mi nők mire vágyunk, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, azt sem, hogy a férfiak mit szeretnének.

Akárhogy is nézzük, alapvetően más motiválja, más mozgatja meg a férfiakat, mint a nőket, más érdekli őket, mást tartanak fontosnak. De valahol mégiscsak kell találkozási pontnak lenni, amiből ismeretség, szerelem, párkapcsolat lesz. 

Természetesen minden férfi más és más, de az ő esetükben is lehet általános megállapításokra jutni. A férfi írások nagy része ösztönvezéreltségről árulkodik, amelyik nem, abban viszont az elfojtások, a valamilyen okból beteljesületlen vágyak - ami nem csak szexuális eredetű lehet - jelennek meg.

De vitathatatlan, hogy igényük van a több szexuális együttlétre, hogy a levegőben mindig ott vibráljon a szexualitás. Hogy te, mint a párja, hallgasd meg, ha beszélni akar, de ne faggasd, ne akarj mindenről tudni! Támasza és biztos háttere legyél a mindennapokban. Megértésre, figyelemre vágyik és, hogy a kapcsolatban férfinak érezhesse magát. Nehezen viseli a korlátokat és ha úgy érzi irányítani, befolyásolni akarod.

Természetesen ennél jóval összetettebb a dolog, de alapvetően ezek hiánya kiabál ki a férfiak írásból.

SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK.

Viselkedésük, tulajdonságaink, sajátosságaink alapján tipizálhatóak, típusokba sorolhatóak vagyunk.
A grafológiában a személyiségkép felállítása során kb. 10 személyiségelméletet alkalmazunk. Alapvetően minden egyes elmélet valamely csoportjába mindenki besorolható, de általában kiválasztok egyet vagy kettőt és abban igyekszem megtalálni a te helyedet.
A pszichológiai besorolással ellentétben, nem a tulajdonságaid, hanem az írásanalízis eredményeként megkapott írásjellemzőid, mérési adataid - dőlés, méret, kötési típus, távolság, ritmus, stb. - szerint leszel kategorizálva.

Az alkati, a funkcionális, a vonáselméleti kategóriák nagyon jól visszaadják milyen típusú ember vagy, de ezzel is óvatosan kell bánni, hiszen ahogy sokszor említettem már, hiába rendelkezik két ember azonos tulajdonságokkal, vannak közöttük árnyalatnyi különbségek és ezek kombinációja máris különbözővé teszi őket! (Plusz lehet, hogy bizonyos szempont alapján megegyeztek és egy csoportba kerültök, de más szempont szerint eltérőbe.)
 
Nézd csak! Hiába visel két ember ugyanolyan ruhát, a külső adottságaik miatt nem egyformán áll rajtuk, mint ahogy ugyanaz a tulajdonság is másként fog megnyilvánulni két eltérő lelkületű emberben.

BOLDOGSÁG.

Hogy kinek mit mond ez a szó, mi jut róla eszébe és mit gondol a saját boldogságáról, az attól függ, hogy éppen milyen élethelyzetben van.

Mindannyian boldogok szeretnénk lenni, de a legtöbben a boldogságot valami külső dologban keressük. Valakitől vagy valamitől várjuk, hogy majd boldogabbá fog tenni bennünket. Pedig amit keresünk, azt nem fogjuk megtalálni semmi és senki másban.

Illetve ez sem feltétlenül igaz, hiszen gondoljunk csak bele, ha ki vannak elégítve a napi alapvető szükségleteink - evés, ivás, stb... -, vágyaink, ha elérjük a kitűzött céljainkat, máris elégedettebbek=nyugodtabbak=boldogabbak vagyunk.

Vagy ha rossz a hangulatunk, mennyire sokat érhet gyermekünk mosolya, párunk érintése, egy jó ismerőssel folytatott beszélgetés, vagy pusztán, ha kisüt a nap.

De mindehhez kell, hogy jóban legyél önmagaddal, hogy mások véleményétől elvonatkoztatva tudj élni, hogy a munkádat örömmel végezd, hogy ne kínozzon betegség, hogy szabadon, kedved szerint dönthess a téged illető kérdésekben, szabadon járhass, kelhess, ne korlátozzon semmilyen külső tényező.

Mert vajmi keveset érnek a kívülről érkező pozitív jelek, ha belül nem vagy rendben.

Ez olyan egyszerűen hangzik, ugye?

Az önmagadban megtalált boldogságért keményen meg kell dolgozni, és akkor sincs arra garancia, hogy mindig minden happy lesz. Az élet minél kisebb dolgaiban megtalálod azt, ami örömet szerez neked, annál jobban fogod érezni magadat, annál boldogabb lesz az életed.

AKKOR MOST KÜLÖNBÖZŐEK VAGY EGYFORMÁK VAGYUNK?

Alapvetően is mindenki más és más, de sokan mindent meg is tesznek azért, hogy különbözzenek a többi embertől. Egyedi öltözködési stílussal, hajviselettel, valamilyen új, felvett szokással..., mindegy, csak nehogy olyan legyek, mint bárki más!

Vágyunk arra, hogy senkihez nem fogható és senkivel össze nem hasonlíthatóak legyünk, vágyunk az egyediségre. De valóban így is van, minden ember más, még ha hasonló tulajdonságokkal rendelkezünk is, azok együttese, különböző variációja, egyedivé, megismételhetetlenné tesz bennünket.

Mindeközben milyen jó érzés, ha olyan emberrel találkozunk, akiben azt látjuk, hogy hasonlóan gondolkodik, érez, mint mi, aki ugyanazt látja szépnek, jónak, aki ugyanazt a filmet, könyvet szereti, mint mi, ugyanúgy szeret kirándulni, vagy ugyanaz a kedvenc étele, mint nekünk. Így születnek a jó ismeretségek, a barátságok, a szerelmek. A hasonló érdeklődés, értékrend, gondolkodásmód, a közös pontok összekovácsolják az embereket.

Tehát az egyediségen túl vágyunk a valahová, valakihez tartozásra is, aki - mivel bizonyos pontokon hasonlóságot mutat velünk - megért, elfogad, támogat, szeret bennünket.

A grafológiai elemzés során így jutunk el odáig, hogy az életmódod, felfogásod, mentális képességed, munkamódod, az értékrended, a szociális térben való viselkedésed és még rengeted rád jellemző tulajdonság alapján kategorizálva leszel.

A kézírásod alapján a több, mint 10 személyiségelmélet, kb. 56 személyiségtípusának valamelyikébe be foglak tudni sorolni.

A tipizálás azonban nem azonos a beskatulyázással, annál is inkább, mivel egyikünk sem csak ilyen, vagy olyan, pusztán a te működésed - ami hasonlíthat másokéhoz - könnyebb megértését szolgálja.