A BÁTORSÁG.

Ez már régóta foglalkoztat. Csak a megfelelő alkalmat vártam, hogy beszélhessek róla....

Hogy, hogy kapcsolódik a a grafológiához? Akaraterőnknek, kitartásunknak személyiségformáló ereje van, így a kézírásunkban is látható jelei vannak....

Sok kisgyerek gondolkodás, hezitálás nélkül felszalad a mászóka tetejére. Néhányan azonban csak toporognak előtte, sehogy nem sikerül a második foknál feljebb jutni. Ekkor még nem tudják megfogalmazni miért is nem megy tovább, egyszerűen "csak" félnek. Az sem segít, ha a szülő azt mondta: Nézd a Pistike milyen ügyesen felment, ne félj, na menjél!

Ez még jobban frusztrálja, hisz nem elég, hogy a félelem a földön maradásra készteti, még a szavak is rosszul esnek és már kész is van az önbizalomhiány. Úgy érzi, egy szerencsétlen, aki még egy mászókára sem tud felmenni.

Ha nem is a mászóka kapcsán, de én is éreztem így néha gyerekként...

Aztán felnőttem és már egészen másként látom, főleg mióta tudom, hogy nem az a bátor, aki teljes mellszélességgel beleveti magát az előtte álló helyzetbe, hanem aki kétszer is körbejárja a mászókát mielőtt fellépne rá, és a félelmeivel szembeszállva, remegő lábakkal elindul felfelé.

A mászóka tetején ott van a cél, amit el szeretnék érni, amihez csak úgy jutok fel, ha fokról-fokra legyőzőm a bennem munkálkodó negatív erőket.

A cél lehet bármi. Hogy lefogyjál, hogy felépülj egy súlyos betegségből, hogy álmaid munkáját végezhesd, hogy lefusd a Maratont.... A cél eléréséig vezető út egyben egy belső lelki munka is. Akarat, kitartás, feladás, sikerélmény, botlás, megszégyenülés, hit, remény... Ezek mind útitársul szegődnek az ember mellé az út során. Egyikük segíti az előrejutást, másikuk visszahúzza. Általuk azonban jobban megismered önmagad - és másokat is, de ez már más kérdés -, és a végén már nem is fogsz csodálkozni, hogy: Én erre is képes voltam!