2018. július 11., szerda

MIT LÁTOK A KÉZÍRÁSBAN?
Régebben azt szoktam válaszolni, hogy akár azt is, merre kevered a kávét. Tehát MINDENT!
Aztán rá kellett döbbennem, hogy ez is egyénenként változó. Ha rád jobban hatnak a veled, körülötted történtek, azaz érzékenyebb, fogékonyabb típus vagy, akit mélyen átjárnak az érzések, akkor sokkal több téged jellemző dolog fog látszódni az írásodon, mint annak, aki lazábban veszi az életet, vagy kissé szenvtelenebb. Ám, hiába vagy nagyon érzékeny, ha emellett kissé merev vagy, akkor nagyon feladod nekem a leckét.
Lehet, hogy valamit nem "veszek észre" az írásodban?

Igen. A változás folyamatának finom árnyalatai nehezen felismerhetőek. Egy érzés, egy jellemformáló történés, egy gondolatébresztő esemény, ha csak "tegnap" óta van jelen az életedben, akkor az még nem vált a részeddé, nem formált még át, nem épült be a jellemedbe. Minél régebb óta áll fenn egy állapot, annál nagyobb erővel nyilvánul meg az írásodban.
Az egyébként is elmondható, hogy a kézírásunk már érett felnőtt korban normál esetben (!) hatalmas változásokon nem megy át - ám fontosak azok a változások is, amelyek alig észrevehetőek. Mint, ahogy mi sem változunk már olyan mértékben, mint gyermekként, tinédzserként, fiatal felnőttként.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Hozzá tartozik a napi rutinunkhoz, hogy időről-időre belenézünk a tükörbe. Már a napot azzal indítjuk, hogy az éjszaka arcunkba vésett nyoma...