Egy érintés az egyik emberből hidegrázást, a másikban felszabadító forróságot is felszínre hozhat. De mitől függ, hogy ki hogy reagál rá?

Ha te extrovertált vagy, akkor könnyebben nyitsz a másik ember irányába és az ő közeledését is zökkenőmentesebben veszed, tehát nem fog különösebb gondot okozni, ha az aurátok találkozik egymással.

Introvertáltként viszont nehezebben is nyújtod a másik felé a kezedet és te sem vagy kifejezetten boldog, ha valaki be akar robbanni a személyes teredbe. Hisz a másik megbolygatja a lelki békédet, feldúlja az érzéseidet, elbizonytalanít.

Extrovertáltként könnyebben megy a kapcsolatteremtés, az érzések adása, elfogadása. Introvertáltként minden kicsit nehezebb. Nehezebb, mert a zárkózottság mellett, gátolt érzelemkifejezés és érzékenyebb, sebezhetőbb lelkivilág jellemez téged. Ezért pont neked van a legnagyobb szükséged figyelemre, szeretetre.

Az sem mellékes, hogy a másik fél milyen céllal, hol és hogyan kíván hozzád közelebb kerülni. Minél vehemensebben akarja kimutatni az érzéseit, annál nehezebb azt elfogadni.

Magadon is biztos észrevetted már, hogy mennyire más, ha egy szeretett személy, egy kedvelt - vagy nem kedvelt - ismerős vagy egy vadidegen próbálkozik feszegetni a köztetek lévő határt.

Már egy apró érintés is a másik részéről leblokkol vagy jó érzéssel önt el. De egy ennél intenzívebb ölelés is meg tudja bolygatni a kedélyeket.

Ha valaki ölelésre nyitja a karjait, azzal a köztetek lévő összetartozást kívánja láthatatlan pecséttel ellátni. De egy ölelő mozdulat kölcsönös érzések hiányában akár el is gondolkodtathat. Vajon miért akar megölelni?

Engem szeret ennyire, vagy neki van szüksége szeretetre!