Még karácsony előtt állunk, de én egy kicsit már távolabbra tekintenék. 
Amikor a kisgyerekek az ünnepek után először mennek oviba, az óvónénik általában arra kérik őket, hogy rajzolják le milyen volt a karácsonyuk. A gyerekekben még élénken élnek az ünnepi események és szívesen idézik fel, rajzolják le azokat.
Nagyon változó, hogy ki mit fog megjeleníteni a rajzlapon, de bármi is legyen az, sokat elárul a családi viszonyokról a családtagok megformálása, mérete, kidolgozottsága, egymástól való távolsága vagy egyáltalán a papírlapon való megjelenítése, vagy lehagyása által. A kisgyermek önmaga lerajzolásával a saját magáról alkotott képet és a családban betöltött szerepét tárja elénk. 

A karácsony élénk színben pompázik, csillog, mely rabul ejti, elvarázsolja a gyermeket. A rajzolás során nagyon nem mindegy, hogy ehhez képest milyen színeket használ. Van, aki a rengeteg színes ceruza közül csak egyet fog választani, míg van, aki rengeteg színnel fog dolgozni. A színválasztás egy ösztönös cselekvés, amivel visszaadják azt a képet, érzést, lelkiállapotot, amely a karácsony kapcsán felmerül bennük.

A karácsonyfa, az ajándékok mérete, megléte vagy esetleges hiánya, az ünnep fontosságát, vágyai teljesülését vagy hiányérzetet, csalódást mutathat.
Gyermekrajz elemzésnél gyakran előfordul, hogy kérés nélkül is a karácsonyról rajzolnak a gyerekek, mely rajzokban elfojtott érzelmeik, gondolataik, a tudattalanba visszaszorított történések is felszínre kerülhetnek.