Marcin keresztül megismerhettétek, hogy épül fel az egyes részelemek vizsgálata után a személyiségkép.

Legutóbb az ovál betűknél és a hívószónál hagytam abba az írás elemeinek vizsgálatát. Jó nagy kitérőt tettem azóta, de lassan visszatérek hozzájuk. 

Mielőtt ezt megtenném mesélek... lehet, hogy nem csak számomra érdekes.

23 évvel ezelőtt, grafológus suli, beadandó dolgozat!

Természetesen íráselemzés, személyiségvonások megállapítása, jövő előrevetítése. Visszatekintve arra az időszakra..., hát! Nagyon ragaszkodtam a könyv szövegéhez. Nehezen láttam egyik tulajdonságból a másikba az átmenetet, az árnyalatnyi különbségekről nem is beszélve.

Akkor még én is fiatal voltam és egy hasonlóan fiatal lány írását elemeztem. Analizáltam úgy, ahogy elő volt írva, de még más módszert alkalmazva, mint ma. Többek között előrevetítettem, hogy nem vezető típus, és nem is való annak.

Nos, eltelt azóta 20 év. A fiatal lány is felnőtt már, vezető beosztásban dolgozik több, mint 10 éve és nem is csinálja rosszul. Akkor érvekkel alátámasztva elfogadták a dolgozatomat, hiszen minden megállapításom megfelelt a könyvben leírtakkal.

De mára már nyilvánvalóvá vált, hogy nem szabad sémákat húzogatni senkire és skatulyába tuszkolni. Minden megállapított tulajdonságot egyedire kell szabni, hogy felismerhető legyen az azt birtokló ember. (Plusz valószínűleg már én is tapasztaltabb lettem.)