A KONFLIKTUS.

Már a szó hallatán negatív gondolataink támadnak. Konfliktus helyzetben érdekek, nézőpontok, vélemények ütköztetése zajlik, mely számunkra sokszor kellemetlen, hiszen ki szereti a konfrontálódást!

Pedig, ha belegondolunk teljesen természetes, hogy időnként ilyen helyzetbe kerülünk. A különböző neveltetés, temperamentum, az eltérő gondolkodásmód, értékrend, néha szembekerül egymással. Más számodra, más számomra az érték, mást tartunk jónak, rossznak, mások a vágyaink, a céljaink.

Legyen szó párkapcsolatról, egyéb családi-, munkahelyi-, vagy bármilyen társkapcsolatról, elkerülhetetlenek az olyan szituációk, ahol ki kell állnunk magunkért, érdekeinket meg kell védeni!
Általában az az "elfogadott", a szerethető tulajdonság, ha kerülöd az ilyen helyzetet, s nem keresed az összetűzésre alkalmas pillanatot. Sokszor aki kerüli a konfliktust - bár neki is van véleménye, gondolata a kialakult helyzetről -, nem mer megnyilvánulni, kiállni önmagáért. Aki viszont keresi, az nem biztos, hogy a "balhé" kedvéért teszi, csak igyekszik olyan helyzetet teremteni, hogy kimondhassa, ami belülről feszíti.

Személyiségkép felállításnál vizsgálom, hogy konfliktus kerülő vagy kereső vagy-e. És a már kialakult konfliktus helyzetben hogyan veszel részt. Higgadtan érvelsz, a kompromisszumot keresed, vagy vehemensen veted bele magadat és csak azt tartod szem előtt, hogy te kerülj ki győztesen belőle.

Sokszor nem is azzal van a baj, hogy szembe kell állítanunk egymással nézeteinket, hanem azzal, ahogy az ilyen helyzeteket kezeljük. Kimondatlanul is harcként éljük meg, amelyben támadunk, védekezünk. Nyerni akarunk saját igazunk megvédésével, miközben a másik fél szempontjait sokszor figyelmen kívül hagyjuk. Pedig milyen jó is lenne, ha toleránsabbak, előítélet-mentesek és figyelmesebbek lennénk érdekeink érvényesítése során.