HA VALAMI "ROSSZAT" LÁTOK A KÉZÍRÁSBAN!

Az elemzésre jelentkezők többsége határozottan felhívja a figyelmemet arra, hogy ha valami negatív tulajdonságot, személyiségjegyet, rossz szokást látok az elemzés során a kézírásában, akkor csak nyugodtan mondjam meg, ne aggódjak, nem fog megbántódni!

Természetesen ez nem igaz, mindenki megbántódik, ki kicsit, ki nagyon, de senki nem fog örülni annak, ha szembesítve van azzal, ami nem szép és jó vele kapcsolatban. Van, aki látszólagos lazasággal kezeli a dolgot: Ja, ja tényleg ilyen vagyok, nem mondtál újat! 

Van aki hevesen tiltakozik, hogy nem, ő nem ilyen, meg hát éppen nem is úgy írt, ahogy szokott! - és igyekszik meggyőzni az igazáról.
Eredendően jók vagyunk, de mindaz, amin keresztül mentünk, megyünk, ami körülvesz bennünket, alakít, formál, hol egy kicsi jót, hol egy kicsi rosszat ad hozzá a személyiségünkhöz. Nem vagyunk tökéletesek, arra ott vannak az angyalok.
Grafológusként nem az a feladatom, hogy felsoroljam a hozzám forduló jó és rossz tulajdonságait és főleg nem ítélkezhetek.
Az elemzés során meg fogom ismerni, az írást adó személyt, s látni fogom többek között azt is, hogy "mit engedhetek meg" magamnak, mire van szüksége. Mindenkinek annyit adok, amennyit szerintem elbír. Mást kap, aki biztos és stabil önismerettel, én-képpel rendelkezik. Mást, aki érzékenyebb és rosszul tűri a kritikát. Neki biztos nem sorolom fel az ötvenkettő negatív vonását. Alapvetően azt gondolom a megbízónak mindent tudnia kell, de nem mindegy mit és hogyan adok át, mert a véleményem nem rombolhat.
Ami jó, ami pozitív, ami előre visz, ami erény, azt kell erősíteni.