A MEGBOCSÁTÁS.
A legfőbb erények egyikének birtokosa vagy, ha teljes szívedből meg tudod bocsátani az ellened elkövetett sértést, bántást.
De milyen nehezen is megy ez, igaz?!
Ugyanis nem mindegy kitől kapjuk a bántást. Mennyire kötődünk hozzá, milyen kapcsolatban állunk vele, mit várunk el tőle, mit tapasztaltunk eddig irányából.
Ha kevésbé fontos az a személy, akitől kaptuk, könnyebb elengedni. Ilyenkor legyintünk és megyünk is tovább. Azonban, minél nagyobb az érzelmi kötődés vagy függés, annál nagyobb a fájdalom, annál mélyebbre hatolnak lelkünkben a bántó szavak, tettek. Éppen ezért a bennünk keletkezett sebek nehezebben gyógyulnak, így a megbocsátás is nehezebben, vagy egyáltalán nem megy.
A sértést követő időszakban elő-elővesszük sérelmeinket, újraéljük őket, igyekszünk megfejteni az okát, feldolgozni, megpróbáljuk elengedni, megbocsátani, feloldozni tette alól a másikat.
Ilyenkor érdemes figyelembe venni, a bántó fél pillanatnyi lelkiállapotát, élethelyzetét, mert lehet nem is volt célja a bántás, csak a terhelt háttér miatt kibuktak belőle a szavak.
Saját lelki békénk miatt jobb elengedni és nem hurcolgatni, ami fájdalmat okozott és ha számunkra fontos még a bántó fél, akkor tettét ne is emlegessük fel a későbbiekben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése